Crohn-betegség és afták: mit jelezhetnek a szájüregi fekélyek?

A Crohn-betegség nemcsak a bélrendszert érintheti. A tápcsatorna több szakaszán, így a szájüregben is megjelenhetnek hozzá társuló elváltozások. Előfordulhat, hogy az aftaszerű fekélyek a bélrendszeri tünetek előtt, azokkal együtt vagy azoktól függetlenül jelentkeznek.

Az afták kellemetlenek és fájdalmasak lehetnek, de önmagukban nem bizonyítják a Crohn-betegséget, és nem jelzik biztosan annak aktivitását sem. A tartós vagy visszatérő szájüregi fekélyek okát fogorvosi és szükség esetén gasztroenterológiai vizsgálat tisztázhatja.

Miért jelenhetnek meg szájüregi fekélyek Crohn-betegség esetén?

A szájüregi panaszok hátterében több tényező is állhat. A Crohn-betegséghez társuló gyulladás mellett hiányállapotok és gyógyszermellékhatások is szerepet játszhatnak.

Tartós gyulladás

A Crohn-betegség immunmediált gyulladásos kórkép. Ez azt jelenti, hogy az immunrendszer szabályozásának zavara tartós gyulladást tarthat fenn. A folyamat elsősorban a bélrendszert érinti, de a szájüregben is okozhat elváltozásokat.

A szájnyálkahártyán ilyenkor aftaszerű fekélyek jelenhetnek meg. Ezek gyakran kicsi, ovális, vörös szélű sebek, amelyek hasonlíthatnak a közönséges aftákra. A megjelenés alapján azonban nem mindig lehet megkülönböztetni őket egymástól.

A közönséges afták többnyire a nem elszarusodó, vagyis nem keratinizált nyálkahártyán jelennek meg, például az ajak vagy az orca belső felszínén. A Crohn-betegséghez társuló elváltozások a száj más területein, például az ínyen vagy a szájpadláson is kialakulhatnak.

Hiányállapotok és gyógyszermellékhatások

A Crohn-betegséghez társuló felszívódási zavarok és a tartós gyulladás hozzájárulhatnak bizonyos hiányállapotok kialakulásához. A vas-, B12-vitamin-, folsav- és cinkhiány növelheti a szájnyálkahártya sérülékenységét, és elősegítheti a fekélyek megjelenését.

A szájüregi fekélyek gyógyszermellékhatásként is kialakulhatnak. Egyes, Crohn-betegség kezelésére használt készítmények, például a metotrexát, ritkábban pedig a tiopurinok szájnyálkahártya-gyulladást, úgynevezett mukozitiszt vagy aftaszerű fekélyeket okozhatnak. Ilyenkor fontos tisztázni, hogy a panasz a gyógyszer mellékhatása, a Crohn-betegséghez társuló elváltozás vagy más ok miatt alakult-e ki.

Felírt gyógyszert ne hagyj abba önállóan. Új vagy erősödő szájüregi tünet esetén egyeztess a kezelőorvosoddal.

Mit tehetsz otthon a kellemetlenségek enyhítéséért?

Az otthoni teendők átmenetileg csökkenthetik a fájdalmat és az irritációt, de nem helyettesítik az alapbetegség vagy a fekély kivizsgálását.

• Kíméletes szájápolás: Használj puha sörtéjű fogkefét, és óvatosan tisztítsd a fogaidat. Az alkoholos szájvizek egyeseknél fokozhatják az irritációt. Ha a nátrium-lauril-szulfátot (SLS) tartalmazó fogkrém kellemetlenebbnek tűnik, kipróbálhatsz SLS-mentes készítményt.
• Étrend: A gyógyulás idején kerüld azokat a forró, fűszeres, sós vagy savas ételeket és italokat, amelyek csípik a fekélyt. Ilyen lehet például a citrusféle, a paradicsom vagy a szénsavas üdítő.
• Gyógyszerek: A nem szteroid gyulladáscsökkentők, például az ibuprofén vagy a diklofenák, egyes Crohn-betegeknél ronthatják a bélrendszeri panaszokat vagy növelhetik a fellángolás kockázatát. Alkalmazásuk előtt kérj tanácsot a kezelőorvosodtól vagy gyógyszerésztől.
• Dohányzás és stressz: A dohányzás ronthatja a Crohn-betegség lefolyását. A stressz kezelése pedig segíthet a panaszokkal való megküzdésben, különösen akkor, ha a tünetek stresszes időszakokban erősödnek.

Mikor fordulj orvoshoz?

Keresd fel a fogorvosodat vagy a Crohn-betegséget kezelő orvosodat, ha:

• a szájüregi fekély két hét alatt sem gyógyul meg;
• a fájdalom akadályoz az evésben vagy az ivásban;
• a fekélyek mellett láz, duzzanat vagy más általános tünet is jelentkezik;
• a szájüregi panaszok a bélrendszeri tünetek fellángolásával egy időben jelennek meg;
• a fekélyek gyakran visszatérnek vagy szokatlanul nagyok, mélyek vagy kiterjedtek.

Ezek a tünetek többféle állapotra utalhatnak, ezért nem lehet belőlük önmagában következtetni a Crohn-betegség aktivitására. A kezelőorvos a panaszok, a gyógyszerek, az esetleges hiányállapotok és a bélrendszeri tünetek alapján dönthet a további vizsgálatokról.

Az arc, a száj vagy a nyak gyorsan növekvő duzzanata, illetve a légzést, nyelést vagy beszédet nehezítő duzzanat sürgős ellátást igényel. Ugyanez vonatkozik az el nem álló erős szájüregi vérzésre és a súlyos arc- vagy állkapocssérülésre.

Hogyan vizsgálják ki a szájüregi elváltozásokat?

A Crohn-betegséghez társuló szájüregi tüneteket extraintesztinális manifesztációknak, vagyis a bélrendszeren kívüli megjelenési formáknak nevezik. A közölt gyakorisági adatok széles tartományban mozognak; egyes becslések szerint a Crohn-betegek 20–50%-ánál fordulhat elő valamilyen szájüregi eltérés. Ez az arány nem kifejezetten az aftákra vonatkozik, és nem minden szájüregi tünet jelent aktív Crohn-betegséget.

A fogorvos vagy az orvos a szájüreg vizsgálatakor aftaszerű fekélyeket, ajakduzzanatot, szájzuggyulladást vagy a szájnyálkahártya egyenetlen, úgynevezett macskaköves felszínét is megfigyelheti. Ritka, jellegzetes elváltozás a pyostomatitis vegetans, amely apró gennyes hólyagocskákkal és felületes eróziókkal járhat. Ez nem kizárólag a Crohn-betegségre jellemző, de gyulladásos bélbetegség gyanúját felvetheti.

A hasonló tüneteket okozó egyéb állapotok, például a Behçet-kór, a herpeszvírus-fertőzés vagy a lichen planus elkülönítéséhez esetenként szövettani mintavételre, azaz biopsziára is szükség lehet. A mikroszkópos vizsgálat során talált nem sajtosodó granulómák támogathatják a Crohn-betegség diagnózisát, hiányuk azonban nem zárja ki a betegséget. A diagnózis mindig a teljes klinikai kép és a szükséges vizsgálatok alapján születik meg.

Milyen kezelés jöhet szóba?

A kezelés a szájüregi tünetek súlyosságától, okától, a bélrendszeri betegség aktivitásától és az alkalmazott gyógyszerektől függ.

Enyhe, körülírt elváltozások esetén az orvos helyi kezelést javasolhat. Ilyen lehet például kortikoszteroidot, köztük triamcinolont tartalmazó készítmény vagy a szájnyálkahártyán megtapadó gyógyszeres paszta. Visszatérő vagy nehezen kezelhető panaszoknál szakorvosi mérlegeléssel helyi immunmoduláló kezelés, például takrolimusz is szóba kerülhet.

Ha a szájüregi fekélyek a bélrendszeri tünetekkel együtt jelentkeznek, az alapbetegség kezelését is felül kell vizsgálni. A gasztroenterológus a hazai és nemzetközi szakmai irányelvek, valamint az egyéni állapot alapján dönthet a szisztémás kezelés módosításáról.

A Crohn-betegség kezelésében alkalmazott biológiai terápiák közé tartoznak például az anti-TNF-alfa-készítmények, mint az infliximab és az adalimumab. Bizonyos esetekben vedolizumab- vagy ustekinumab-kezelés is alkalmazható. Ezek hatása a bélrendszeri és a szájüregi tünetekre nem mindenkinél azonos, ezért a gyógyszerválasztást és a kezelés módosítását gasztroenterológus végzi.

Összegzés

A Crohn-betegséghez társuló aftaszerű fekélyek a betegség egyik lehetséges szájüregi megjelenési formái. Önmagukban azonban nem alkalmasak a Crohn-betegség vagy annak aktivitásának megállapítására, és több más ok, köztük hiányállapot vagy gyógyszermellékhatás is állhat a háttérben.

A tartós, visszatérő vagy erős fájdalommal járó fekélyeket érdemes fogorvossal vagy a kezelőorvossal megbeszélni. A gasztroenterológus és a fogorvos együttműködése segíthet abban, hogy a szájüregi panaszok okát tisztázzák, és az alapbetegséghez, valamint az egyéni állapothoz illő kezelés szülessen.

Olvasnivaló

• Crohn-betegség és szájüregi manifesztációi – Debreceni Egyetem diplomamunka
• Crohn-betegség – WEBBeteg (a szájüreg is érintett lehet)
• Afta mint tünet: mikortól utalhat betegségre? – WEBBeteg
• A szájban kialakult afta okai és kezelése – Fogorvos Válaszol
• Afta: okok, tünetek, kezelési módszerek és megelőzés – Újbuda Medical Center
• Afta: mikor ártalmatlan, és mikor jelezhet komolyabb problémát? – Dentpoint