Ínygyulladás és fogágybetegség a terhesség alatt

A várandósság hormonális változásai a szájüregre is hatnak. Gyakoribbá válhat az íny érzékenysége, duzzanata és vérzése, például fogmosáskor. Ezeket a tüneteket érdemes komolyan venni: ínygyulladásra utalhatnak, amely kezelés nélkül egyes esetekben a fogakat tartó szöveteket is érintő fogágybetegséggé alakulhat.

Mi változik a szájüregben a terhesség alatt?

A megemelkedett ösztrogén- és progeszteronszint befolyásolhatja az íny vérellátását és gyulladásos reakcióját. Emiatt az íny erősebben reagálhat a foglepedékben lévő baktériumokra, akkor is, ha a szájápolás egyébként gondos.

A terhesség alatt ezért könnyebben jelentkezhet:

• vörös, duzzadt vagy érzékeny íny;
• fogmosáskor vagy fogköztisztításkor tapasztalt vérzés;
• kellemetlen lehelet;
• ritkábban jóindulatú, vérzékeny ínykinövés, úgynevezett terhességi epulis.

A terhességi epulis gyakran a szülés után visszafejlődik, de ha nagy, vérzik vagy zavaró, fogorvosi vizsgálat szükséges.

Az ínygyulladástól a fogágybetegségig

Az ínygyulladás, szakmai nevén gingivitis, elsősorban az ínyt érinti. Megfelelő szájápolással és professzionális tisztítással általában jól kezelhető.

Ha a gyulladás tartósan fennáll, egyes esetekben a mélyebb, fogakat tartó szövetekre is átterjedhet. Ezt fogágybetegségnek vagy periodontitisnek nevezik. Ilyenkor ínytasakok alakulhatnak ki a fog és az íny között, a gyulladás pedig a fogakat rögzítő csontállományt is károsíthatja. Kezelés nélkül a fogak meglazulásához, akár elvesztéséhez is vezethet.

A tünetek alapján azonban nem lehet biztos diagnózist felállítani. Ennek megállapítása fogorvosi vizsgálatot igényel.

Mit lehet tenni a megelőzésért?

A rendszeres, kíméletes szájápolás különösen fontos a babavárás alatt.

• Mossunk fogat naponta legalább kétszer puha sörtéjű fogkefével és fluoridos fogkrémmel.
• Tisztítsuk a fogközöket fogselyemmel vagy fogköztisztító kefével, ha ez megfelelő az egyéni fogászati helyzethez.
• Hányás után ne mossunk rögtön fogat, mert a savas szájkörnyezet átmenetileg sérülékenyebbé teheti a fogzománcot. Először öblítsük ki a szájat vízzel, majd várjunk körülbelül 30–60 percet a fogmosással.
• Érdemes már a terhesség tervezésekor fogászati ellenőrzésre menni, várandósság alatt pedig panasz esetén mielőbb időpontot kérni.

A professzionális fogkő-eltávolítás és a személyre szabott szájhigiénés tanácsadás segíthet a gyulladás mérséklésében. Fogászati kezelésre terhesség alatt is sor kerülhet, ha az állapot indokolja; a szükséges beavatkozás időzítését és módját a fogorvos az egyéni helyzet alapján tervezi meg.

Mit tudunk a terhességi kockázatokról?

A fogágybetegség krónikus gyulladásos állapot, ezért nemcsak helyi problémaként vizsgálják. Kutatások összefüggést találtak az anyai fogágybetegség és egyes kedvezőtlen terhességi kimenetelek, például a koraszülés, az alacsony születési súly vagy a preeklampszia között.

Az összefüggés pontos oka és erőssége azonban nem minden részletében tisztázott. A jelenlegi ismeretek alapján nem lehet kijelenteni, hogy a fogágybetegség közvetlenül okozza ezeket az állapotokat, vagy hogy a fogágykezelés minden esetben megelőzi őket. A szájüregi gyulladás felismerése és kezelése ettől függetlenül fontos része lehet a várandósság alatti egészségmegőrzésnek.

Fogorvosi vizsgálat és kezelés

A fogorvos az íny állapotát, a fogközöket és szükség esetén az ínytasakok mélységét is megvizsgálja. Indokolt esetben röntgenfelvételre is szükség lehet; ennek szükségességéről a fogorvos a várandósság figyelembevételével dönt.

A fogágykezelés alapja általában a lepedék és a fogkő eltávolítása a fogfelszínről, illetve szükség esetén az íny alatti területekről. Ezt fogorvos vagy dentálhigiénikus végezheti. Az érzéstelenítés, a gyógyszerek és a további kezelések megválasztása mindig az egyéni egészségi állapot, a terhesség szakasza és a beavatkozás szükségessége alapján történik.

Ha az íny vérzik, duzzadt, fájdalmas, vagy kellemetlen lehelet észlelhető, nem érdemes a tüneteket pusztán a terhesség velejárójának tekinteni. A fogorvosi vizsgálat segít tisztázni az okot, és meghatározni a biztonságos következő lépést.