Nyálmirigy-gyulladás: miért fájhat étkezéskor, és mikor kell orvoshoz fordulni?

Az állkapocs alatt vagy a fül előtt jelentkező, étkezéskor fokozódó fájdalom és duzzanat nem mindig fogeredetű. Előfordulhat, hogy a nyálmirigy kivezetőcsöve részben vagy teljesen elzáródik. Ilyenkor az étel látványa, illata vagy íze fokozza a nyáltermelést, de a nyál nem tud megfelelően kiürülni. A mirigy feszülése fájdalmat okozhat.

A háttérben állhat nyálmirigy-gyulladás, szakmai nevén sialadenitis is. Az állapot kivizsgálást igényelhet, különösen akkor, ha a panaszok erősödnek vagy fertőzésre utaló jelek társulnak hozzájuk.

Hogyan működnek a nyálmirigyek?

Három pár nagy nyálmirigy termeli a nyál jelentős részét: a fültőmirigy, az állkapocs alatti mirigy és a nyelv alatti mirigy. A nyál segíti a rágást és a nyelést, hozzájárul a szájüreg tisztán tartásához, valamint a fogak és a nyálkahártya védelméhez.

Gyulladás gyakran akkor alakul ki, ha a nyál elfolyása akadályozottá válik. A pangó nyál kedvezhet annak, hogy a szájüregben jelen lévő baktériumok elszaporodjanak a kivezetőcsőben vagy a mirigyben.

Gyakoribb okok és kockázati tényezők

A nyálpangás egyik gyakori oka a nyálkő, amely elzárhatja a nyálmirigy kivezetőcsövét. Nyálkövek gyakrabban fordulnak elő az állkapocs alatti mirigyben, részben a nyál összetétele és a kivezetőcső felfelé ívelő lefutása miatt. Akut, gennyes gyulladás a fültőmirigyet is gyakran érintheti.

A kockázatot több tényező is növelheti:

• Kiszáradás, amely csökkentheti a nyáltermelést és sűrűbbé teheti a nyálat.
• Nyálszárazságot okozó gyógyszerek, például egyes vízhajtók, antidepresszánsok, antihisztaminok vagy vérnyomáscsökkentők.
• Nem megfelelő szájhigiénia, amely növelheti a szájüreg baktériumterhelését.
• Dohányzás, amely száríthatja a szájüreget és ronthatja a helyi védekezést.
• Egyes alapbetegségek, például cukorbetegség vagy autoimmun kórképek, köztük a Sjögren-szindróma.

Mit lehet tenni otthon?

Enyhébb panaszok esetén, a vizsgálatig néhány módszer átmenetileg enyhítheti a kellemetlenséget. A megfelelő folyadékbevitel segíthet a nyáltermelés fenntartásában. A meleg borogatás és a kíméletes, a kivezetőcső irányába végzett masszázs szintén csökkentheti a feszülést.

A cukormentes, savanyú cukorka fokozhatja a nyálelválasztást, és részleges elzáródás esetén segítheti a nyál kiürülését. Ha azonban ettől a fájdalom vagy a duzzanat fokozódik, ne erőltesse. A meleg sós vizes öblögetés a szájüreg tisztán tartásában lehet hasznos.

Az otthoni módszerek nem szüntetik meg a kiváltó okot, és nem helyettesítik a fogorvosi vagy fül-orr-gégészeti vizsgálatot.

Mikor szükséges mielőbb orvoshoz fordulni?

Mielőbbi vizsgálat indokolt, ha a fájdalom és a duzzanat nem enyhül, visszatér, vagy étkezéskor rendszeresen jelentkezik. Szintén orvosi ellátást igényel a láz, a hidegrázás, az erősödő bőrpír, a gennyes váladék, illetve a nehezített szájnyitás.

Kezeletlen fertőzésből tályog, vagyis gennygyülem alakulhat ki. Ez már sürgős beavatkozást tehet szükségessé. Ha az arc, a szájfenék vagy a nyak duzzanata légzési, nyelési vagy beszédnehézséggel jár, sürgős ellátást kell kérni.

Hogyan állapítják meg az okot?

A nyálmirigy-gyulladás lehet akut vagy krónikus. Hátterében állhat bakteriális vagy vírusfertőzés, nyálkő, illetve más, a nyálelválasztást vagy a nyál elfolyását befolyásoló állapot.

Akut bakteriális gyulladásban gyakori kórokozó a Staphylococcus aureus, de más, a szájüregben is előforduló baktériumok is szerepet játszhatnak. Vírusos eredetű gyulladást okozhat például a mumpsz, más néven járványos fültőmirigy-gyulladás.

A diagnózis alapja az orvosi vizsgálat. Az orvos megtapintja a duzzadt, fájdalmas mirigyet, és szükség esetén nyaki ultrahangvizsgálatot kérhet. Az ultrahang segíthet kimutatni a gyulladás jeleit, a nyálkövet vagy egy esetleges tályogot. Összetettebb esetekben CT- vagy MR-vizsgálat is szóba jöhet.

A kivezetőcsövek vizsgálatára és bizonyos kövek eltávolítására sialendoszkópia is alkalmazható. Ennél a minimálisan invazív eljárásnál egy vékony endoszkópot vezetnek a nyálmirigy kivezetőcsövébe.

A kezelés a kiváltó októl függ

Bakteriális fertőzés esetén antibiotikumra is szükség lehet, de ennek kiválasztása orvosi feladat. A kezelés része lehet a folyadékpótlás, a fájdalomcsillapítás és a nyálelválasztást serkentő módszerek alkalmazása. Vírusos eredetű gyulladásnál a kezelés elsősorban a tünetek enyhítésére irányul.

Nyálkő vagy tartós elzáródás esetén a kő eltávolítása, illetve más beavatkozás válhat szükségessé. A megfelelő szájhigiénia és a folyadékbevitel támogathatja a gyógyulást, de nem helyettesíti a kiváltó ok rendezését.

A nyálmirigy-gyulladás sok esetben eredményesen kezelhető, különösen akkor, ha a panaszokkal időben szakemberhez fordulnak.