HPV a szájüregben és a garatban: amit érdemes tudni

Mi a teendő, ha szokatlan elváltozást észlelsz a szádban?

A humán papillomavírus, vagyis a HPV nemcsak a nemi szervek területét érintheti, hanem a szájüregben és a garatban is jelen lehet. A fertőzés gyakran nem okoz tünetet, és sok esetben az immunrendszer egy-két éven belül leküzdi. Ez azonban egyénenként eltérhet.

A szájüregi vagy garati HPV-fertőzés nem jelent automatikusan látható elváltozást vagy daganatot. Egyes esetekben szemölcsszerű, jóindulatú kinövések, például papillómák alakulhatnak ki a nyelven, az ínyen vagy a szájpadláson. Más HPV-típusok tartós fertőzés esetén szerepet játszhatnak a garat egyes rosszindulatú daganatainak kialakulásában.

A tünetekből önmagukban nem lehet megállapítani, hogy HPV-fertőzésről van-e szó. A tartós vagy szokatlan elváltozást ezért érdemes fogorvossal vagy fül-orr-gégész szakorvossal megvizsgáltatni.

Mit tehetsz a kockázat csökkentéséért?

1. Figyeld a szájüregedet. Jó fényben időnként nézd meg, látsz-e szokatlan dudort, fehér vagy vörös foltot, illetve nem gyógyuló sebet. Az önvizsgálat nem helyettesíti a szakember vizsgálatát, de segíthet időben észrevenni egy változást.

2. Járj rendszeres fogorvosi ellenőrzésre. A fogorvos a fogak és az íny mellett a szájnyálkahártyát is megvizsgálhatja. Ez nem azonos a HPV-szűréssel, de alkalmat adhat a gyanús elváltozások felismerésére.

3. Csökkentsd a fertőzés esélyét. A HPV nyálkahártya- és bőrkontaktussal, többek között szexuális érintkezés során terjedhet. Az óvszer vagy nyalókendő használata orális szexnél csökkentheti a fertőzés kockázatát, de nem ad teljes védelmet. Az átadás pontos módja egy adott fertőzésnél rendszerint nem állapítható meg.

4. Kerüld a dohányzást és a túlzott alkoholfogyasztást. Ezek önmagukban is növelik a szájüregi és garati daganatok kockázatát. A HPV-fertőzés nem az egyetlen lehetséges ok, de a dohányzás és az alkohol tovább ronthatja a helyzetet.

5. Tájékozódj a HPV elleni védőoltásról. A védőoltás a vakcinában szereplő HPV-típusok elleni fertőzés megelőzésében segíthet, meglévő fertőzést azonban nem kezel. A megelőző hatása általában a fertőzésnek való kitettség előtt a legnagyobb. Az egyéni lehetőségekről orvos vagy védőoltást végző szakember tud tájékoztatást adni.

Mikor indokolt orvoshoz fordulni?

Kérj mielőbbi időpontot fogorvoshoz vagy fül-orr-gégészhez, ha az alábbi panaszok valamelyike két hétnél tovább fennáll:

• nem gyógyuló seb vagy fekély a szájban;
• fehér vagy vörös folt a nyálkahártyán;
• szokatlan csomó vagy kinövés a szájban;
• tartós gombócérzés a torokban;
• fájdalmas vagy nehezített nyelés;
• megmagyarázhatatlan állkapocs- vagy fülfájdalom;
• véres köpet;
• megnagyobbodott vagy fájdalmas nyaki nyirokcsomó.

A gyorsan fokozódó száj-, arc- vagy nyaki duzzanat, a légzést vagy nyelést nehezítő panasz, illetve az erős, el nem álló vérzés sürgős ellátást igényel.

A szakorvos vizsgálat alapján mérheti fel az elváltozást. Szükség esetén szövettani mintavételt, vagyis biopsziát javasolhat, mert a pontos diagnózist gyakran csak ez teszi lehetővé.

A szájüregi HPV háttere

A HPV-nek több mint 200 ismert típusa van. Ezek között vannak alacsony és magas kockázatú típusok. Az alacsony kockázatú HPV-típusok, például a HPV-6 és a HPV-11, gyakrabban kapcsolódnak jóindulatú szemölcsökhöz és papillómákhoz. A magas kockázatú típusok közül a HPV-16 különösen gyakran kimutatható a HPV-vel összefüggő orofaringeális daganatokban.

Az orofaringeális daganatok a nyelvgyök, a mandulák és a garat egyes részeinek rosszindulatú elváltozásai. Tartós, magas kockázatú HPV-fertőzés esetén a vírus olyan változásokat indíthat el a sejtekben, amelyek hozzájárulhatnak a daganat kialakulásához. Ez összetett folyamat, és nem minden tartós fertőzés vezet daganathoz.

A HPV-hez kapcsolódó orofaringeális daganatok olyan embereknél is előfordulhatnak, akik nem dohányoznak és nem fogyasztanak nagy mennyiségű alkoholt. A dohányzás és az alkoholfogyasztás ugyanakkor továbbra is jelentős kockázati tényező.

Ha daganat gyanúja merül fel, a szövettani vizsgálat alapvető fontosságú. Bizonyos esetekben HPV-vel kapcsolatos vizsgálatok, például p16-festés is segíthetnek a daganat pontosabb jellemzésében. A kezelés az elváltozás helyétől, kiterjedésétől és az érintett általános állapotától függhet. Sebész, sugárterapeuta és klinikai onkológus is részt vehet az ellátásban.

A HPV-pozitív orofaringeális daganatok átlagosan kedvezőbb kilátásokkal járhatnak, mint egyes HPV-negatív esetek, de az egyéni prognózist számos tényező befolyásolja. Erről csak a kezelőcsapat tud személyre szabott tájékoztatást adni.

Jelenleg nincs a méhnyakszűréshez hasonló, rutinszerűen alkalmazott szűrővizsgálat a tünetmentes szájüregi HPV-fertőzés kimutatására. A védőoltás, a dohányzás kerülése, a mérsékelt alkoholfogyasztás és a tartós panaszok kivizsgáltatása együtt segíthet csökkenteni a súlyos következmények kockázatát.