Szájüregi rákszűrés a fogorvosi kontrollon: mire számíthat?

A fogászati kontroll során nemcsak a fogakat és az ínyt vizsgálhatják meg. A fogorvos a szájüreg és a környező területek olyan elváltozásait is észreveheti, amelyek további kivizsgálást igényelhetnek. Ez a vizsgálat rövid, általában nem jár beavatkozással, és segíthet a gyanús jelek korai felismerésében.

A szájüreg daganatai az ajkat, a nyelvet, a szájfeneket, a szájpadlást, az ínyt és a pofa nyálkahártyáját is érinthetik. A garatmandulák környéke és a torok hátsó része anatómiailag már a garathoz tartozik, de ezeket a területeket is ellenőrizhetik a vizsgálat során.

Mi történik a vizsgálat során?

A vizsgálat rendszerint megtekintésből és tapintásból áll. A szakember átnézi az arcot, a nyakat és az ajkakat, majd megvizsgálja a szájüreg belsejét. Ehhez lámpát, tükröt, szükség esetén nyelvlapocot használhat. Kivehető fogpótlást a teljes vizsgálathoz általában el kell távolítani.

A vizsgálat kiterjedhet:

• az ínyre és a pofa belső nyálkahártyájára;
• a nyelv felszínére, oldalaira és alsó részére;
• a szájfenékre;
• a kemény és lágy szájpadlásra;
• a garatmandulák környékére és a torok látható hátsó részére.

Ezután a szakember áttapinthatja az állkapocs alatti területet, a nyakat és bizonyos esetekben a szájüreg egyes részeit is. Ilyenkor csomót, duzzanatot, keményebb területet vagy a szövetek szokatlan megvastagodását keresi.

A vizsgálat önmagában nem ad rákdiagnózist. Egyes korai elváltozások nem okoznak fájdalmat, és előfordulhat, hogy nehezen észrevehetők. Ha gyanús eltérés merül fel, annak okát további vizsgálat tisztázhatja.

Mire figyelhet otthon?

Időnként érdemes jó fényben, tükör segítségével is megnézni az ajkakat és a szájüreget. Fogorvosi vizsgálatot indokolhat például:

• két hétnél tovább fennálló seb vagy fekély;
• tartós fehér vagy vörös folt a nyálkahártyán;
• ismeretlen eredetű duzzanat vagy csomó a szájban, az állkapocs alatt vagy a nyakon;
• tartós nyelési nehézség, rekedtség vagy torokban érzett gombócérzés;
• a nyálkahártya szokatlan megvastagodása vagy kifekélyesedése.

A fehér vagy vörös foltoknak többféle oka lehet. A leukoplakia és az eritroplakia olyan szakmai megnevezések, amelyeket az orvos bizonyos elváltozásokra használhat; ezek megítéléséhez vizsgálat szükséges.

Az otthoni megfigyelés nem helyettesíti a fogorvosi ellenőrzést. Ha új, tartós vagy romló elváltozást észlel, kérjen mielőbbi időpontot fogorvoshoz. Légzést, nyelést vagy beszédet nehezítő száj-, arc- vagy nyaki duzzanat esetén sürgős ellátásra van szükség.

Kockázati tényezők

A szájüregi és garatdaganatok kialakulásának kockázatát több tényező is befolyásolhatja. A dohánytermékek használata és a nagy mennyiségű alkoholfogyasztás egyaránt jelentős kockázati tényező, együtt pedig tovább növelhetik a kockázatot.

Az alsó ajak tartós, erős UV-sugárzása szintén kedvezőtlen lehet. A rosszul illeszkedő fogpótlás, az éles fogszél vagy más tartósan irritáló tényező miatt kialakult sérülést érdemes fogorvossal ellenőriztetni.

A humán papillomavírus, különösen egyes magas kockázatú típusai, szerepet játszhatnak főként a garat bizonyos daganatainak kialakulásában. A HPV elleni védőoltás a HPV-fertőzések megelőzését szolgálja; az egyéni oltási lehetőségekről orvossal lehet egyeztetni.

Hogyan történik a kivizsgálás és a kezelés?

Gyanús elváltozás észlelése nem jelent automatikusan daganatos betegséget. A biztos diagnózishoz gyakran szövettani mintavételre, vagyis biopsziára van szükség. Ennek során az elváltozásból kis szövetmintát vesznek, amelyet patológus vizsgál meg.

Ha daganat igazolódik, a kezelés a pontos helyzettől, a betegség kiterjedésétől és az érintett általános állapotától függ. Szóba jöhet műtét, sugárkezelés, gyógyszeres kezelés vagy ezek kombinációja. Bizonyos esetekben a nyaki nyirokcsomók sebészi ellátása is szükséges lehet.

A kezelés megtervezése több szakterület együttműködésével történik. A daganat eltávolítása mellett fontos szempont lehet a beszéd, a rágás és a nyelés lehető legjobb megőrzése vagy helyreállítása. Előrehaladott vagy áttétes esetekben egyes betegeknél célzott gyógyszeres kezelés vagy immunterápia is felmerülhet.

Jelenleg kutatják azokat a nyálból kimutatható biomarkereket és más módszereket is, amelyek a jövőben segíthetik a korai felismerést. Ezek azonban nem helyettesítik a fogorvosi vizsgálatot és a szükség esetén elvégzett szövettani mintavételt.

A rendszeres fogorvosi kontroll jó alkalom arra, hogy a szájüregi elváltozásokat is ellenőrizzék. Tartós vagy gyanús panasz esetén azonban nem érdemes a következő rutinvizsgálatig várni.