Afta a szájban: mi okozhatja, és mit tehetünk ellene?

Az afta apró, mégis nagyon kellemetlen szájüregi fekély, amely evéskor, iváskor vagy beszéd közben is fájhat. Többnyire magától gyógyul, de gyakran visszatérhet. A kiváltó ok nem mindig derül ki, ezért érdemes figyelni az ismétlődő panaszokra és az esetleges társuló tünetekre.

Mi az afta, és miben különbözik az ajakherpesztől?

A visszatérő aftás szájgyulladás során egy vagy több, éles szélű, sárgásfehér közepű fekély jelenik meg, vörös udvarral. Leggyakrabban a száj belső nyálkahártyáján, például az ajak vagy az arc belső felszínén, illetve a nyelv egyes részein alakul ki.

Az afta nem azonos a herpeszfertőzéssel. Az ajakherpeszt vírus okozza, fertőző lehet, és gyakran az ajkakon jelenik meg. A szájüregben is okozhat elváltozásokat, ezért ha a panasz szokatlan, visszatérő vagy nehezen gyógyul, a pontos okot vizsgálat tisztázhatja.

Mi állhat a visszatérő afták hátterében?

Az afták pontos kialakulása nem teljesen ismert. Egyeseknél kisebb nyálkahártya-sérülés, például véletlen ráharapás, kemény vagy éles étel, erős sörtéjű fogkefe, illetve irritáló fogszabályozó készülék után jelennek meg.

A stressz, a szorongás és az alváshiány is egybeeshet a panaszok gyakoribb jelentkezésével. Ez nem jelenti azt, hogy minden aftát a stressz okoz, de ha felismerhető az összefüggés, a pihenés és a feszültség csökkentése segíthet a mindennapokban.

Bizonyos ételek, például savas vagy csípős fogások egyeseknél irritálhatják a nyálkahártyát, és fokozhatják a fájdalmat. Visszatérő panaszok esetén hasznos lehet megfigyelni, hogy egy-egy étel után rendszeresebben jelentkeznek-e a fekélyek.

A gyakran kiújuló afták néha vashiánnyal, folsav-, cink- vagy B12-vitamin-hiánnyal, illetve egyes általános betegségekkel is összefügghetnek. Ilyenkor az orvos a tünetek és az egyéni előzmények alapján dönthet további vizsgálatokról. A hiányállapotok pótlását sem érdemes önállóan, kivizsgálás nélkül elkezdeni.

Néhány nő a menstruációs ciklus egyes időszakaiban gyakoribb aftákat tapasztal. A dohányzás abbahagyása után is előfordulhat átmeneti gyakoribbá válás, de ez nem ok arra, hogy valaki folytassa vagy újrakezdje a dohányzást.

Mit lehet tenni otthon?

Az afta legtöbbször 1–2 héten belül gyógyul. Ez alatt a cél elsősorban a fájdalom enyhítése és a nyálkahártya további irritációjának csökkentése.

• Válasszon puha vagy extra puha sörtéjű fogkefét, és mosson fogat kíméletesen.
• Kerülje átmenetileg azokat az ételeket és italokat, amelyek csípnek vagy fájdalmat okoznak, például a savas, erősen fűszeres vagy kemény ételeket.
• Patikában kaphatók olyan gélek, ecsetelők és védőréteget képző készítmények, amelyek csökkenthetik a fájdalmat, különösen étkezés előtt.
• Egyes szájöblítők vagy helyi érzéstelenítő készítmények rövid ideig enyhíthetik a panaszt. Használatuk előtt érdemes elolvasni a betegtájékoztatót, és szükség esetén gyógyszerészt vagy fogorvost kérdezni.
• Egyeseknél irritációt okozhat a nátrium-lauril-szulfátot tartalmazó fogkrém. Ha a panaszok rendszeresen visszatérnek, megpróbálható ettől mentes fogkrém használata.

A sós vizes vagy szódabikarbónás öblögetés egyeseknek kellemesebb lehet, de nem helyettesíti a kivizsgálást vagy a szükséges kezelést. Ha az öblögetés csíp vagy fokozza az irritációt, inkább hagyja abba.

Mikor indokolt fogorvoshoz vagy orvoshoz fordulni?

Érdemes mielőbb vizsgálatot kérni, ha az afta:

• két hétnél tovább fennáll vagy nem kezd gyógyulni;
• nagy, mély vagy szokatlanul fájdalmas;
• nagyon gyakran visszatér;
• lázzal, nyirokcsomó-duzzanattal vagy általános rosszulléttel jár;
• szem- vagy nemi szervi fekélyekkel együtt jelentkezik;
• evést, ivást vagy a megfelelő folyadékbevitelt is jelentősen megnehezíti.

A tartósan fennálló vagy visszatérő szájüregi fekély hátterében ritkábban más állapot is állhat, ezért ilyen esetben nem célszerű pusztán aftaként kezelni a panaszt.

Hogyan állapítják meg az aftát?

A fogorvos vagy orvos általában az elváltozás kinézete, helye, a panaszok időtartama és az előzmények alapján tájékozódik. Szokatlan, súlyos vagy gyakran visszatérő esetben további vizsgálatokra is szükség lehet, hogy más lehetséges okokat kizárjanak.

A szakemberek több formát különböztetnek meg:

1. Afta minor: a leggyakoribb forma. A fekély általában 1 centiméternél kisebb, és többnyire hegesedés nélkül gyógyul.

2. Afta major: nagyobb, mélyebb és fájdalmasabb fekély, amely tovább tarthat, és heget is hagyhat.

3. Herpetiform ulceráció: sok apró fekélyből álló elváltozás, amelyek össze is folyhatnak. Neve ellenére nem herpeszvírus okozza.

Milyen kezelések jöhetnek szóba?

Enyhébb esetekben a helyi, tünetenyhítő kezelés elegendő lehet. Gyakori vagy súlyos afták esetén az orvos helyileg alkalmazható gyulladáscsökkentő készítményt, például kortikoszteroid tartalmú kezelést is javasolhat.

A nagy, fájdalmas vagy rendszeresen visszatérő fekélyeknél más gyógyszeres kezelés is felmerülhet, de ezt mindig szakorvosi mérlegelés és ellenőrzés mellett választják meg. Az afta kezelésében nincs mindenkinél azonosan működő megoldás: a teendők az elváltozások súlyosságától, gyakoriságától és az esetleges háttérbetegségektől is függnek.

Az afták kutatásában vizsgálják többek között a lézeres és célzott immunológiai kezelések lehetőségét is. Ezek alkalmazása azonban nem rutinmegoldás minden aftás panaszra.

Egy-egy afta rendszerint átmeneti kellemetlenség, de a gyakori, nagy vagy nem gyógyuló fekélyek kivizsgálást érdemelnek. A kíméletes szájápolás, az irritáló tényezők kerülése és a visszatérő panaszok tudatos megfigyelése segíthet abban, hogy időben megszülessen a megfelelő következő lépés.