Gyökérfelszívódás: mit érdemes tudni róla?

Egy sokáig rejtve maradó fogászati elváltozás

A gyökérfelszívódás, más néven reszorpció során a fog gyökerének keményszövete részben lebomlik. A tejfogaknál ez természetes folyamat: így tudnak a tejfogak helyet adni a maradandó fogaknak. Maradandó fogaknál viszont kóros elváltozás lehet, amely kezelés nélkül egyes esetekben veszélyeztetheti a fog megtartását.

A folyamatot a keményszövet lebontására képes sejtek, az odontoklasztok végzik. Sok esetben hosszú ideig nem okoz feltűnő panaszt, ezért gyakran fogászati vizsgálat vagy röntgenfelvétel során derül ki.

Mi állhat a hátterében?

A gyökérfelszívódásnak több formája és lehetséges kiváltó oka van. Gyakrabban merül fel például:

• fogat ért sérülés vagy ütés után;
• tartós fogbél- vagy fogágygyulladás esetén;
• fogszabályozó kezelés során, különösen nagy vagy nem megfelelően kontrollált erőhatások mellett;
• ritkábban más, a környező szöveteket érintő elváltozások kapcsán.

A fogcsikorgatás és a tartós fogszorítás is fokozhatja a fogakat és a fogágyat érő terhelést, de önmagában nem igazolja a gyökérfelszívódás jelenlétét.

Milyen jelek utalhatnak rá?

A gyökérfelszívódás sokszor tünetmentes. Előfordulhat azonban fogelszíneződés, fájdalom, duzzanat vagy a fog fokozott mozgathatósága. A fog koronáján megjelenő rózsaszínes elszíneződés belső vagy invazív nyaki felszívódásra is utalhat, de a pontos okot fogorvosi vizsgálat tudja tisztázni.

Ezek a tünetek más fogászati problémák esetén is jelentkezhetnek, ezért panasz esetén célszerű mielőbb fogorvoshoz fordulni.

A gyökérfelszívódás típusai

A gyökérfelszívódás lehet belső vagy külső attól függően, hogy a folyamat a fog belsejéből vagy a gyökér felszínéről indul.

• Belső felszívódás: A fogbél felől kezdődik, és a gyökércsatorna falát érinti. Röntgenfelvételen a gyökércsatorna körülírt tágulata látható.
• Külső felszívódás: A gyökér felszínéről indul. Ide tartozhat a felszíni, a gyulladásos, a helyettesítő és az invazív nyaki felszívódás.

A helyettesítő felszívódás során a gyökér fokozatosan csontszövettel helyettesítődik. Ez az állapot ankilózissal, vagyis a fog és a csont közötti kóros összecsontosodással járhat.

Hogyan állapítható meg?

A diagnózis alapja a fogorvosi vizsgálat és a megfelelő képalkotás. A hagyományos röntgenfelvétel gyakran jelezheti az elváltozást, de nem minden esetben mutatja meg pontosan annak helyét és kiterjedését.

Bizonyos helyzetekben háromdimenziós képalkotásra, CBCT-vizsgálatra is szükség lehet. Ez segíthet a felszívódás típusának és kiterjedésének megítélésében, valamint a kezelési lehetőségek tervezésében. A CBCT alkalmazásáról a fogorvos az egyéni helyzet alapján dönt.

Kezelési lehetőségek

A kezelés mindig a gyökérfelszívódás típusától, helyétől és előrehaladottságától függ.

Belső gyökérfelszívódásnál gyakran gyökérkezelésre van szükség. Ennek célja a gyulladt vagy fertőzött fogbél eltávolítása, amely fenntarthatja a folyamatot. Ha a gyökércsatorna falai elvékonyodtak, a fog helyreállítása különös körültekintést igényelhet.

Külső gyulladásos felszívódás esetén a fertőzés vagy gyulladás megszüntetése, szükség esetén gyökérkezeléssel, segíthet a folyamat megállításában. A felszíni felszívódás egyes esetekben önkorlátozó lehet.

Helyettesítő felszívódásnál a gyökér elvesztése általában nem fordítható vissza. Ilyenkor a fogorvos a fog várható megtarthatósága, funkciója és a környező szövetek állapota alapján mérlegeli a további teendőket.

Invazív nyaki felszívódásnál a kezelés lehet helyreállító, gyökérkezelési vagy sebészi jellegű is. A választott eljárás attól függ, mennyire hozzáférhető és kiterjedt az elváltozás.

Mit lehet tenni a megelőzésért?

A gyökérfelszívódás nem minden esetben előzhető meg, és otthon nem diagnosztizálható vagy kezelhető megbízhatóan. A kockázat csökkentésében segíthet a megfelelő szájhigiénia, a gyulladások időben történő ellátása, valamint sportolás közben a fogvédő használata.

Fogszabályozó kezelés alatt különösen fontosak a kontrollvizsgálatok, mert ezek során a fogorvos vagy fogszabályozó szakorvos ellenőrizheti a fogak és a gyökerek állapotát. Fogcsikorgatás vagy fogszorítás esetén az egyénre készített harapásemelő sín is szóba jöhet.

A korai felismerés javíthatja a fogmegtartás esélyét. Ha fogelszíneződést, fájdalmat, duzzanatot vagy fokozott fogmozgathatóságot tapasztal, kérjen fogorvosi vizsgálatot.