Fogfehérítés otthon: mit tehet az étrend a fogak színéért?

A fogak természetes színe egyénenként eltérő, és az étrend is befolyásolhatja, mennyire láthatók rajtuk felületi elszíneződések. Az ételek azonban nem fehérítik ki a fog belső szerkezetét. Legfeljebb abban segíthetnek, hogy kevesebb lerakódás maradjon a fogfelszínen, illetve támogathatják a megfelelő szájhigiénét.

Mit érdemes mérsékelni?

Egyes ételek és italok erős színezőanyagokat, úgynevezett kromogéneket tartalmaznak. Ezek idővel hozzájárulhatnak a fogfelszíni elszíneződésekhez, különösen akkor, ha foglepedék vagy fogkő is jelen van.

A gyakori elszínező anyagok közé tartoznak:

• a kávé és a fekete tea;
• a vörösbor;
• a sötét színű bogyós gyümölcsök, például a szeder, az áfonya és a cseresznye;
• a szójaszósz, a balzsamecet és egyes intenzív színű fűszerek, például a curry;
• a dohányfüst.

Nem szükséges teljesen lemondani ezekről az ételekről és italokról. Fogyasztásuk után egy pohár víz segíthet leöblíteni a szájban maradt színező anyagokat és ételmaradékokat.

Segíthetnek a ropogós zöldségek és gyümölcsök?

Az alma, a sárgarépa vagy a zellerszár rágása fokozhatja a nyáltermelést. A nyál fontos szerepet játszik a száj természetes egyensúlyának fenntartásában: segít eltávolítani az ételmaradékokat, és mérsékli a savak hatását.

A ropogós ételek ugyanakkor nem helyettesítik a fogmosást, és nem távolítják el a foglepedéket vagy a fogkövet. A fogkő már megszilárdult lerakódás, amelyet fogászati rendelőben lehet eltávolítani.

Az alma és más gyümölcsök savakat is tartalmaznak, ezért nem tekinthetők fogfehérítő módszernek. A változatos, kiegyensúlyozott étrend részeként fogyaszthatók, de önmagukban nem változtatják meg látványosan a fogak színét.

Tejtermékek és a fogzománc

A tej, a joghurt és a sajt kalciumot és foszfátot tartalmaz, amelyek a szervezet számára fontos tápanyagok. A fogzománc állapotát azonban nem egyetlen étel vagy ital határozza meg.

A kemény sajtok rágása fokozhatja a nyáltermelést. Érdemes arra is figyelni, hogy egyes joghurtok és tejdesszertek sok hozzáadott cukrot tartalmazhatnak, ami kedvezőtlen lehet a fogak számára.

Óvatosság a savas és házi „fehérítő” módszerekkel

A citrusfélék, például a narancs és a citrom savasak. Gyakori vagy hosszan tartó savas hatás hozzájárulhat a fogzománc kopásához, ami érzékenyebbé teheti a fogakat, és az elszíneződések is feltűnőbbé válhatnak.

Az eperpéppel, citromlével vagy szódabikarbónával végzett házi fogfehérítés sem tekinthető megbízható módszernek. A savas anyagok károsíthatják a zománcot, a dörzsölő hatású szerekkel pedig könnyű túlzásba esni. Ezek nem helyettesítik a szakszerű fogápolást, a fogkő-eltávolítást vagy a fogorvosi vizsgálatot.

Külső és belső elszíneződések

A fogelszíneződésnek több oka lehet.

A külső, más néven extrinzik elszíneződés a fogzománc felszínén alakul ki. Ilyet okozhat például a kávé, a tea, a vörösbor vagy a dohányzás. Ezeken az elszíneződéseken a megfelelő fogmosás és a professzionális tisztítás segíthet.

A belső, intrinzik elszíneződés a fog mélyebb rétegeiből ered. Szerepet játszhat benne a fog természetes színe, az életkorral vékonyodó zománc, egyes gyógyszerek fogfejlődés alatti alkalmazása, a túlzott fluoridbevitel okozta fluorózis vagy egy fogbélkárosodás. Az ilyen elszíneződést étrendi módszerekkel nem lehet érdemben befolyásolni. A lehetséges megoldást fogorvosi vizsgálat alapján lehet kiválasztani.

Az ananász és a bromelain

Az ananász bromelain nevű, fehérjebontó enzimet tartalmaz. Ezt az anyagot egyes fogkrémekben is használják, mert szerepe lehet a felületi lerakódások fellazításában.

Arra azonban nincs meggyőző bizonyíték, hogy az ananász fogyasztása önmagában számottevő fogfehérítő hatást érne el. Nem változtatja meg a fog belső színét, és nem helyettesíti a fogászati kezelést.

Fogorvosi felügyelet mellett végzett fehérítés

A fogorvosi fogfehérítés során általában hidrogén-peroxidot vagy karbamid-peroxidot alkalmaznak. Ezek oxidációs folyamat révén képesek a fogban lévő egyes pigmentek világosítására. Az eredmény és a kezelés megfelelősége függ a fogak állapotától, az elszíneződés típusától és az egyéni érzékenységtől is.

Az Európai Unió szabályozása szerint a szabadon forgalmazott termékek hidrogén-peroxid-tartalma legfeljebb 0,1% lehet. A magasabb koncentrációjú termékek alkalmazása fogorvosi vizsgálathoz és felügyelethez kötött. A nem megfelelően végzett fehérítés ínyirritációt vagy fokozott fogérzékenységet okozhat.

Az étrend segíthet mérsékelni a külső elszíneződések kialakulását, de nem helyettesíti a rendszeres fogmosást, a fogközök tisztítását és a fogászati ellenőrzést. Ha egy fog hirtelen elsötétül, tartós elszíneződés jelenik meg, vagy a fog érzékennyé, fájdalmassá válik, érdemes fogorvosi vizsgálatot kérni.