Vörös folt a szájban: mikor indokolt a fogorvosi vizsgálat?

Amikor valami szokatlant vesz észre a szájában

Fogmosás közben előfordulhat, hogy apró vörös folt tűnik fel a szájban, például a nyelv alatt vagy az orca belső felszínén. Az ilyen elváltozás nem feltétlenül fáj, ezért könnyű figyelmen kívül hagyni. Mégis érdemes komolyan venni, különösen akkor, ha nem múlik el.

Az egyik lehetséges, kiemelt figyelmet igénylő elváltozás az erythroplakia. Ez a megnevezés olyan vörös szájnyálkahártya-foltra utal, amelyet a vizsgálat során más ismert betegség nem magyaráz. Önmagában nem jelent daganatot, de olyan elváltozás lehet, amely további kivizsgálást indokol.

Mit tegyen, ha ilyen foltot talál?

Nem kell pánikba esni, de az internetes öndiagnózis helyett célszerű fogorvost vagy szájsebészt felkeresni. A szájüregi vörös foltoknak többféle oka lehet, és ezeket vizsgálat nélkül nem lehet biztosan elkülöníteni.

A szakembernek először ki kell zárnia a gyakoribb, más eredetű elváltozásokat. Ilyen lehet például a gombás fertőzéshez társuló eritémás kandidózis, a lichen planus nevű gyulladásos betegség, illetve a helyi irritáció, amelyet rosszul illeszkedő fogpótlás vagy éles fogszél is okozhat.

Az erythroplakia eltér a gyakoribb, fehér színű leukoplakiától. A kétféle elváltozás együtt is megjelenhet. Ilyenkor erythroleukoplakiáról, vagyis fehér-vörös foltról beszélnek.

Kockázati tényezők

Az erythroplakia pontos oka nem minden esetben állapítható meg. A szájüregi laphámrák kialakulásával ugyanakkor több kockázati tényező is összefüggésbe hozható.

• Dohányzás: A dohánytermékek használata növeli a szájnyálkahártya daganatos elváltozásainak kockázatát.
• Nagy mennyiségű alkoholfogyasztás: A dohányzással együtt különösen kedvezőtlen lehet.
• Magas kockázatú HPV-fertőzés: Bizonyos HPV-típusok elsősorban a garat egyes daganatainak kialakulásával állnak kapcsolatban. Szerepük a szájüregi elváltozások esetében összetett.

A szájüregi elváltozások kockázata az életkor előrehaladtával gyakoribbá válhat, de tartósan fennálló vagy szokatlan folt esetén életkortól függetlenül indokolt a vizsgálat. A dohányzás kerülése, az alkoholfogyasztás mérséklése és a rendszeres fogorvosi ellenőrzés csökkentheti a kockázatot, de teljes védelmet egyik sem garantál.

Mikor szükséges szakorvosi vizsgálat?

Az erythroplakia nem azonos a rákkal, de a szövettani vizsgálat során egyes esetekben sejtelváltozás, úgynevezett diszplázia, vagy akár korai rosszindulatú elváltozás is kimutatható. A diszplázia azt jelenti, hogy a sejtek szerkezete és rendeződése eltér a megszokottól.

A biztos diagnózishoz gyakran szövettani mintavételre, biopsziára van szükség. Ennek során a fogorvos vagy szájsebész kis szövetmintát vesz a gyanús területről, amelyet patológus vizsgál meg. Ez segít meghatározni, milyen elváltozásról van szó, és szükség van-e további kezelésre.

Érdemes mielőbb időpontot kérni, ha a vörös, fehér vagy vegyes színű folt két-három hét alatt nem múlik el, növekszik, vérzik, kifekélyesedik, fájdalmat okoz, vagy nyelési panasszal társul. Súlyos duzzanat, légzési vagy nyelési nehezítettség, illetve erős, el nem álló vérzés esetén sürgős ellátásra lehet szükség.

Az erythroplakia klinikai jelentősége

Az erythroplakia rendszerint jól körülhatárolható, vöröses, olykor bársonyos felszínű foltként látható a szájnyálkahártyán. Vörös színét többek között a nyálkahártya elvékonyodása és az alatta lévő erek fokozott láthatósága magyarázhatja.

Az elváltozás azért érdemel különös figyelmet, mert a biopszia egyes esetekben súlyos diszpláziát, hámra korlátozódó daganatot vagy korai invazív laphámrákot mutathat ki. A pontos kockázat az elváltozás helyétől, kiterjedésétől és szövettani eredményétől is függ, ezért nem lehet pusztán a látvány alapján következtetni.

Diagnosztika és kezelés

A kivizsgálás alapja a szájüreg alapos megtekintése és szükség esetén a szövettani mintavétel. A patológus a diszplázia mértékét is értékeli, ami fontos szempont a további ellátás megtervezésében.

Egyes esetekben segédeszközök, például toluidinkék-festés is szóba kerülhetnek a gyanús terület kijelölésére. Ezek azonban nem helyettesítik a szövettani vizsgálatot.

A kezelés az elváltozás szövettani eredményétől, méretétől, helyétől és az érintett általános állapotától függ. Súlyos diszplázia vagy hámra korlátozódó daganat esetén gyakran az elváltozás teljes sebészi eltávolítása merül fel. Az eltávolítás módját a kezelőorvos választja meg az egyéni körülmények alapján.

A kezelés után rendszeres kontrollra lehet szükség, mert az elváltozás kiújulhat, vagy a szájüreg más területén újabb gyanús terület jelenhet meg.

Az erythroplakia tehát komoly, de kivizsgálható elváltozás. A legfontosabb lépés az, hogy a tartósan fennálló vagy változó szájüregi foltot ne próbálja otthon diagnosztizálni, hanem vizsgáltassa meg fogorvossal vagy szájsebésszel.