Krétafog gyermekeknél: mit tehetünk, ha a maradófogak foltosak és sérülékenyek?

Előfordulhat, hogy a gyermek frissen előtört maradófogain sárgás vagy barnás, éles szélű foltok láthatók, a zománc pedig érdesnek, gyengének tűnik. Ezt a jelenséget gyakran krétafognak nevezik. Nem pusztán esztétikai kérdés: az érintett fogak érzékenyebbek lehetnek, zománcuk könnyebben lepattanhat, és fokozottan veszélyeztetheti őket a fogszuvasodás.

Mit jelent a krétafog?

A krétafog a zománc fejlődési zavara. Leggyakrabban a hatéves kor körül előtörő első maradó nagyőrlőket, valamint a metszőfogakat érinti. Az érintett zománc szerkezete kevésbé ellenálló, ezért a fog felszíne a krétára emlékeztetően porózusnak és sérülékenynek látszhat.

Milyen jelekre érdemes figyelni?

• Elszíneződés: A fogon jól körülhatárolható krémszínű, sárgás vagy barna foltok jelenhetnek meg.
• Lepattogzó zománc: A zománc könnyebben sérülhet, különösen a rágófelszínen.
• Fokozott érzékenység: A fog hidegre, melegre vagy édes ételekre érzékenyen reagálhat. Ez a fogmosást és az étkezést is kellemetlenné teheti a gyermek számára.

Az ilyen elváltozást érdemes fogorvossal megvizsgáltatni. A biztos okot és a szükséges kezelést csak fogászati vizsgálat alapján lehet meghatározni.

Mit tehet a szülő?

A korai felismerés sokat számíthat. Ha a gyermek újonnan előtört maradófogain foltok, zománchibák vagy érzékenység jelentkezik, kérjen időpontot fogorvosi vizsgálatra.

Otthon az alábbiak segíthetnek a fogak kíméletes ápolásában:

1. Alapos, kíméletes fogmosás: Puha sörtéjű fogkefével tisztítsák a fogakat. A nehezebben elérhető, töredezett felszínekhez egyszeres végű fogkefe is hasznos lehet.
2. Fogkrém és helyi készítmények: A fogorvos javasolhat fluoridtartalmú vagy érzékenységcsökkentő fogkrémet, illetve más, helyileg alkalmazható készítményt. Ezek a fogorvosi ellátást nem helyettesítik.
3. Cukros és savas ételek, italok ritkítása: Ezek gyakori fogyasztása tovább terhelheti a sérülékeny zománcot.

A krétafog nem azonos a nem megfelelő szájhigiéné következtében kialakuló fogszuvasodással. Fejlődési eredetű zománcelváltozásról van szó, amelynél az otthoni ápolás mellett fogorvosi ellenőrzésre és szükség esetén kezelésre is szükség lehet.

A krétafog tudományos neve: moláris-incizív hipomineralizáció

A krétafogat szakmai nyelven moláris-incizív hipomineralizációnak, röviden MIH-nak nevezik. A kifejezés a leggyakrabban érintett fogakra utal: a maradó őrlőfogakra és metszőfogakra.

A hipomineralizáció azt jelenti, hogy a zománc ásványianyag-tartalma és szerkezete nem megfelelően alakult ki. A zománc vastagsága akár normális is lehet, mégis gyengébb, sérülékenyebb marad.

Milyen gyakori, és mi okozhatja?

Az MIH gyakorisága vizsgálatonként eltérő. Európai adatok alapján a gyermekek körülbelül 13–15 százaléka lehet érintett, Magyarországról azonban nem áll rendelkezésre átfogó, országos felmérés.

A pontos kiváltó okok nem ismertek. Feltételezések szerint a fogfejlődés érzékeny időszakában, különösen a születés körül és az első életévekben fellépő általános szervezeti hatások is szerepet játszhatnak. Vizsgálják többek között a következő lehetséges kockázati tényezőket:

• magas lázzal járó gyermekkori betegségek;
• egyes gyógyszerek, köztük bizonyos antibiotikumok alkalmazása;
• koraszülés, alacsony születési súly vagy születés körüli szövődmények;
• egyes környezeti hatások.

Ezek az összefüggések nem jelentenek biztos ok-okozati kapcsolatot. Az sem következik belőlük, hogy egy korábbi betegség vagy gyógyszerszedés önmagában MIH-t okozott.

Ha a második tejőrlőfogakon is hasonló zománcelváltozás látható, az összefügghet a később előtörő maradó nagyőrlők érintettségével, ezért különösen indokolt a rendszeres fogorvosi ellenőrzés.

Diagnózis és kezelési lehetőségek

Az MIH diagnózisát fogorvos állítja fel a fogak vizsgálata alapján. Fontos elkülöníteni más zománcelváltozásoktól, például a fluorózistól vagy az öröklött zománcfejlődési zavaroktól.

A kezelés mindig az érintettség mértékétől, a gyermek panaszaitól és az adott fog állapotától függhet.

• Enyhébb esetben a fogorvos fluoridos kezelést és barázdazárást javasolhat. A barázdazárás védőréteget képez az őrlőfogak rágófelszínén, és csökkentheti a szuvasodás kockázatát.
• Közepes mértékű károsodásnál tömésre lehet szükség. A porózus zománc miatt az anyagválasztás és a ragasztási technika különös figyelmet igényelhet.
• Súlyos esetben, amikor a fogkorona jelentős része sérült, korona is szóba jöhet a fog védelmére. Egyes esetekben alkalmazható a Hall-technika, amelynél a koronát előzetes fogcsiszolás nélkül rögzítik.
• A metszőfogakon az elszíneződés és a felszíni hibák kezelésére mikroabrázió, fehérítés vagy kompozit helyreállítás is felmerülhet. A választott megoldás a fog állapotától és a gyermek életkorától is függ.

Fogeltávolítás csak akkor kerülhet szóba, ha a fog nem tartható meg, vagy más kezelés nem jelent megfelelő megoldást.

Az MIH kezelése gyakran hosszabb távú követést igényel. A rendszeres kontroll, a gondos otthoni szájápolás és a fogorvossal kialakított kezelési terv segíthet abban, hogy az érintett fogak minél tovább megőrizhetők legyenek.