Szájüregi sebek: mikor ártalmatlanok, és mikor indokolt vizsgálat?

A szájban kialakuló apró sebek fájdalmassá tehetik az evést, az ivást és a beszédet. Sok elváltozás néhány nap vagy hét alatt magától gyógyul, de a tartósan fennálló, szokatlan vagy romló panaszokat fogorvosnak kell megvizsgálnia.

Gyakori szájüregi elváltozások

Afta

Az afta a szájnyálkahártyán kialakuló fájdalmas, kerek vagy ovális fekély. Gyakran fehéres vagy sárgás közepű, vörös szegélyű elváltozás, amely például az arc belső felszínén, az ajkak belső oldalán vagy a nyelv alatt jelenik meg.

Kialakulásának pontos oka nem ismert. Szerepet játszhat benne kisebb nyálkahártya-sérülés, stressz, hormonális változás vagy egyes ételek okozta irritáció. Bizonyos fogkrémek nátrium-lauril-szulfát-tartalma is irritálhatja az arra érzékenyek nyálkahártyáját. Az afta nem fertőző.

A fájdalom átmenetileg enyhíthető patikában kapható, helyi érzéstelenítőt tartalmazó készítményekkel, a betegtájékoztató szerint alkalmazva. Érdemes kerülni a csípős, erősen fűszeres és savas ételeket, ha azok fokozzák a panaszt. Az afta általában 7–10 nap alatt gyógyul.

Ajakherpesz

Az ajakherpeszt, más néven lázhólyagot leggyakrabban a herpes simplex vírus 1-es típusa okozza. Többnyire apró, folyadékkal telt hólyagok formájában jelenik meg az ajkakon vagy azok környékén. Bizsergés, viszketés vagy égő érzés előzheti meg.

A vírus közvetlen érintkezéssel, például csókolózással vagy nyállal szennyezett tárgyak közös használatával terjedhet. Az első fertőzés után a vírus a szervezetben marad, és később ismét aktiválódhat, például lázas állapot, stressz vagy erős napsugárzás idején.

Az aciklovirt tartalmazó helyi készítmények egyes esetekben rövidíthetik a tünetek időtartamát, különösen akkor, ha a használatuk már a korai tüneteknél elkezdődik. A hólyagok fennállása alatt célszerű kerülni a csókolózást, valamint a poharak, evőeszközök és ajakápolók közös használatát.

Szájpenész és kéz-láb-száj betegség

A szájpenész a Candida gomba elszaporodásával összefüggő elváltozás. Fehéres, letörölhető lepedékként, illetve vörös, érzékeny foltokként jelenhet meg a nyelven és a szájnyálkahártyán. Gyakoribb csecsemőknél, műfogsort viselőknél, illetve antibiotikum- vagy szteroidkezelés után.

A szájpenész célzott gombaellenes kezelést igényelhet, ezért ilyen panasz esetén orvosi vagy fogorvosi vizsgálat javasolt.

A kéz-láb-száj betegség vírusfertőzés, amely leggyakrabban kisgyermekeket érint. Szájüregi sebekkel, lázzal, valamint a tenyéren és a talpon megjelenő kiütésekkel járhat. Ilyenkor a megfelelő folyadékbevitel és a tünetek enyhítése fontos. Ha a gyermek nem tud inni, kiszáradás jelei jelentkeznek vagy az állapota romlik, orvosi segítséget kell kérni.

Mikor indokolt fogorvoshoz fordulni?

Mielőbbi fogorvosi vagy szájsebészeti vizsgálat szükséges, ha:

• egy seb vagy fekély két hét alatt sem gyógyul;
• fájdalmatlan, tartós fehér vagy vörös folt marad a szájban;
• az elváltozás szokatlanul nagy, gyorsan változik vagy kemény tapintású;
• nyelési nehézség, láz vagy nyaki nyirokcsomó-duzzanat is jelentkezik.

A tartós vagy szokatlan elváltozásnak többféle oka lehet, amelyet vizsgálat nélkül nem lehet biztosan megállapítani. Egyes esetekben rákmegelőző állapot vagy rosszindulatú elváltozás is állhat a háttérben, ezért nem érdemes halogatni a kivizsgálást.

Azonnali sürgősségi ellátásra lehet szükség, ha a száj-, arc- vagy nyaki duzzanat nehezíti a légzést, a nyelést vagy a beszédet, illetve ha erős, el nem álló szájüregi vérzés vagy súlyos arc- és állkapocssérülés történik.

Mi állhat a visszatérő afták hátterében?

A visszatérő aftás szájgyulladásnál az afták időről időre megjelennek. A pontos háttér nem mindig tisztázható, de összefüggés lehet genetikai hajlammal, egyes tápanyagok, például B12-vitamin, vas vagy folsav hiányával, illetve bizonyos betegségekkel, például cöliákiával vagy Crohn-betegséggel.

Ha az afták gyakran kiújulnak, egyszerre sok jelenik meg, szokatlanul nagyok, vagy más panaszok is társulnak hozzájuk, érdemes fogorvossal vagy orvossal egyeztetni. Ritkán más, az egész szervezetet érintő betegség is állhat a visszatérő szájfekélyek hátterében.

A kivizsgálás szerepe

A fogorvos sok esetben már az elváltozás megjelenése és elhelyezkedése alapján fel tud állítani egy valószínű diagnózist. Kétes vagy tartós esetben további vizsgálatokra, például mikrobiológiai mintavételre vagy szövettani vizsgálatra is szükség lehet.

Külön figyelmet igényelnek a nem letörölhető fehér foltok, amelyeket leukoplakiának neveznek, valamint a tartós vörös, bársonyos felszínű foltok. Ezek nem azonosak a szájpenésszel, és fogorvosi ellenőrzést igényelnek.

A dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás növeli a szájüregi daganatok kockázatát, különösen együtt. Egyes szájgarati daganatok kialakulásában a humán papillómavírusnak is szerepe lehet. A rendszeres fogorvosi kontroll során a fogak mellett a szájnyálkahártyát is meg lehet vizsgálni, ami segíthet a gyanús elváltozások korai felismerésében.

A legtöbb szájüregi seb jóindulatú és átmeneti. Ha azonban egy elváltozás nem gyógyul, visszatérően jelentkezik vagy szokatlan tünetekkel jár, a biztos ok tisztázásához fogorvosi vizsgálat szükséges.