Amalgámtömés: mit érdemes tudni a meglévő tömésekről?

Sokak hátsó fogaiban látható sötétszürke, fémesen csillanó tömés. Ez az amalgámtömés, amely körülbelül 50 százalék higanyt, valamint ezüstöt, ónt és rezet tartalmazó ötvözet. Több mint 150 éven át gyakran alkalmazták a fogszuvasodás okozta üregek ellátására, főként tartóssága és kedvező ára miatt. Ma már egyre ritkábban használják, részben a fogszínű alternatívák elterjedése, részben a higany környezeti hatásai miatt.

Kell-e aggódni a meglévő amalgámtömések miatt?

Az amalgám stabil ötvözet, de felszínéről kis mennyiségben higanygőz szabadulhat fel, például rágáskor. A rendelkezésre álló tudományos adatok alapján a jól záró, ép amalgámtömések általában nem indokolják a megelőző célú eltávolítást.

A tömés állapotát nem lehet biztosan pusztán ránézésre megítélni. A fogorvos vizsgálattal, szükség esetén röntgenfelvétellel tudja ellenőrizni, hogy a tömés széle megfelelően zár-e, van-e mellette új fogszuvasodás, repedés vagy más kezelést igénylő eltérés.

Mikor lehet indokolt a tömés cseréje?

Egy ép, jól működő amalgámtömést általában nem szükséges csak a higanytartalma miatt eltávolítani. A csere fúrással jár, amely során átmenetileg több higanygőz szabadulhat fel, és a beavatkozás a foganyag további eltávolításával is járhat.

A tömés cseréjéről érdemes fogorvossal egyeztetni, ha:

• a tömés széle mellett új fogszuvasodás alakult ki;
• a tömés eltört vagy megrepedt;
• a fog fáj, érzékennyé válik, vagy rágáskor panaszt okoz;
• a tömés már nem zár megfelelően.

A fájdalom vagy érzékenység önmagában nem mondja meg, mi a probléma oka. Ezt fogorvosi vizsgálat tisztázhatja.

Az amalgámtöméshez hagyományosan olyan üregalakításra volt szükség, amely mechanikusan tartotta a tömést. Ez több egészséges foganyag eltávolításával járhatott. A kompozit, vagyis fogszínű tömések ragasztásos technikával készülnek, ezért bizonyos helyzetekben fogkímélőbb megoldást jelenthetnek. Hogy melyik anyag a megfelelő, azt a fog állapota, a rágási terhelés, a tömés mérete és az egyéni szempontok alapján lehet eldönteni.

Milyen esetekben választanak inkább más anyagot?

Bizonyított fémallergia esetén más tömőanyag választása indokolt lehet. A higanyallergia ritka. Terhesség és szoptatás alatt, illetve egyes más helyzetekben is különösen körültekintően választanak tömőanyagot.

Lehetséges alternatíva a kompozit tömés, a kerámia betét vagy egyéb fogpótló megoldás. Ezeknek is vannak előnyeik és korlátaik, ezért nincs mindenki számára azonos, legjobb választás.

Miért szorult vissza az amalgám használata?

Az amalgám körüli kérdés nem egyszerűen arról szól, hogy az anyag „jó” vagy „rossz”. A használatának visszaszorulásában a környezetvédelem, a higanyhulladék kezelése, a szabályozás és az esztétikai igények is szerepet játszanak.

A Minamatai Egyezmény célja a higanyfelhasználás és a környezeti higanyterhelés csökkentése. Az Európai Unióban 2018-tól korlátozták az amalgám alkalmazását 15 év alatti gyermekeknél, várandósoknál és szoptató nőknél. 2025. január 1-jétől az amalgám fogászati használata az EU-ban általában tilos, kivéve, ha a fogorvos azt a beteg egyedi egészségügyi szükséglete miatt elengedhetetlennek tartja.

A fogorvosi rendelőkben az amalgámhulladék kezelésére szigorú előírások vonatkoznak. Az amalgámszeparátorok a higanyt tartalmazó részecskék szennyvízbe jutását csökkentik.

Mit érdemes megjegyezni?

A meglévő, panaszmentes és megfelelő állapotú amalgámtömés eltávolítása önmagában általában nem szükséges. Ha azonban a tömés sérült, nem zár jól, vagy a fog panaszt okoz, fogorvosi vizsgálat javasolt.

A fogorvos az adott fog állapota alapján tud segíteni a csere szükségességének és a megfelelő tömőanyag kiválasztásának mérlegelésében.