Amikor a felső fogak fájdalma arcüreggyulladással is összefügghet

Tompán, mélyen sajog a felső fogsor, esetleg több fog is érzékenynek tűnik, de a fogorvosi vizsgálat nem mutat egyértelmű fogászati okot. Ilyenkor az arcüreggyulladás is szóba jöhet. Az orrmelléküregek gyulladása arcfájdalmat, nyomásérzést és a fogfájáshoz hasonló panaszt is okozhat.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy a fogfájást automatikusan arcüregi probléma okozza. A biztos okot fogorvosi, szükség esetén fül-orr-gégészeti vizsgálat tisztázhatja.

Honnan eredhet a fájdalom?

Az arcüreggyulladás, más néven rhinosinusitis az orrmelléküregek, köztük a felső állcsontban található arcüreg nyálkahártyájának gyulladása. Gyulladáskor a nyálkahártya megduzzadhat, a váladék ürülése nehezebbé válhat, ez pedig nyomásérzetet és fájdalmat okozhat.

A felső őrlőfogak gyökerei anatómiailag közel helyezkednek el az arcüreghez. Az arcüreg és a felső fogak érzőidegi ellátása is közeli kapcsolatban áll egymással, ezért az agy nem mindig tudja pontosan elkülöníteni, honnan érkezik a fájdalom. Előfordulhat, hogy az arcüregi gyulladás miatt a felső fogsor fájdalmasnak, érzékenynek tűnik.

Milyen jelek utalhatnak arcüregi eredetű fájdalomra?

A tünetek önmagukban nem alkalmasak biztos diagnózisra, de segíthetnek felismerni, mikor érdemes arcüregi eredetre is gondolni.

• Több felső fog fáj vagy nyomásérzékeny. Fogászati eredetű fájdalom gyakran egyetlen foghoz köthető, míg arcüregi panasz esetén több felső fogban jelentkezhet tompa, nehezen körülírható érzés.
• Előrehajláskor fokozódik a nyomás vagy a fájdalom. Ez arcüregi gyulladásnál előfordulhat, de önmagában nem bizonyítja annak jelenlétét.
• Orr- és arctáji tünetek is jelentkeznek. Orrdugulás, orrfolyás, arcfeszülés, az arcüreg környéki fájdalom, romló szaglás vagy rossz közérzet kísérheti az arcüreggyulladást. A sűrű, sárgás vagy zöldes orrváladék önmagában nem dönti el, hogy vírusos vagy bakteriális fertőzésről van-e szó.
• Nincs egyértelmű hőérzékenység. A hidegre vagy melegre jelentkező erős, jól körülírható fájdalom inkább fogászati eredet mellett szólhat, de erre sem szabad otthoni diagnózist alapozni.

A fogászati és arcüregi eredet akár együtt is fennállhat. Egy gyulladt felső fog gyökere körüli elváltozás az arcüregre is ráterjedhet. Ezt fogeredetű, vagyis odontogén arcüreggyulladásnak nevezik. Ilyenkor a fogászati ok kezelése nélkül az arcüregi panasz sem feltétlenül rendeződik.

Mit lehet otthon tenni a tünetek enyhítésére?

Az akut arcüreggyulladás gyakran vírusos felső légúti fertőzéshez kapcsolódik, és sok esetben magától javul. Az otthoni módszerek főként a kellemetlen tünetek átmeneti enyhítésére szolgálnak.

• Fogyasszon elegendő folyadékot, ha ezt egészségi állapota lehetővé teszi.
• A meleg borogatás egyeseknél csökkentheti az arctáji nyomásérzetet.
• Az orröblítéshez patikában kapható sóoldat vagy erre való készülék használható. Az öblítéshez kizárólag steril, desztillált vagy felforralt, majd lehűtött vizet használjon.
• Fájdalom vagy láz esetén fájdalom- és lázcsillapító segíthet, ha az adott készítmény biztonságosan alkalmazható az Ön számára. Kérjen tanácsot gyógyszerésztől vagy orvostól, különösen várandósság, szoptatás, társbetegség, gyógyszerallergia vagy rendszeresen szedett gyógyszerek esetén.

Az orrdugulást csökkentő orrspray-k rövid ideig enyhíthetik a panaszt, de tartós használatuk fokozhatja az orrdugulást. Kövesse a betegtájékoztatóban szereplő alkalmazási időt, és kérjen tanácsot, ha bizonytalan.

Az orrba alkalmazható szteroidkészítmények bizonyos esetekben szóba jöhetnek, de használatukról érdemes orvossal vagy gyógyszerésszel egyeztetni. Antibiotikumot ne kezdjen el önállóan szedni fogfájás vagy arcüregi panasz miatt: vírusos fertőzésre nem hat, szükségességét orvos tudja megítélni.

Mikor érdemes fogorvoshoz fordulni?

Kérjen mielőbbi fogorvosi vizsgálatot, ha a fájdalom egyetlen fogra összpontosul, lüktető vagy erősödik, illetve ha ínyduzzanatot, gennyes váladékozást, sérült fogat vagy harapáskor jelentkező fájdalmat tapasztal. Ezek fogászati problémára is utalhatnak.

Fogorvosi vizsgálat akkor is indokolt lehet, ha a felső fogak fájdalma nem múlik, visszatér, vagy nem egyértelmű, hogy a panasz valóban az arcüregből ered-e.

Mikor forduljon orvoshoz?

Háziorvosi vagy fül-orr-gégészeti vizsgálat indokolt, ha a panaszok körülbelül 10 nap után sem javulnak, kezdeti javulás után ismét rosszabbodnak, vagy a fájdalom, a láz és az általános rosszullét jelentős.

Sürgős ellátásra lehet szükség, ha látászavar, a szem körüli duzzanat, zavartság, erős fejfájás, nyakmerevség, súlyos arctáji duzzanat vagy légzést, nyelést, beszédet nehezítő száj-, arc- vagy nyaki duzzanat jelentkezik. Súlyos arc- vagy állkapocssérülés, illetve el nem álló erős szájüregi vérzés esetén is azonnal kérjen segítséget.

Hogyan történik a kivizsgálás?

Az akut rhinosinusitis diagnózisa általában a panaszok, a kórelőzmény és az orvosi vizsgálat alapján állítható fel. Képalkotó vizsgálat, például CT, egyszerű, szövődménymentes akut esetben általában nem szükséges. Inkább elhúzódó, 12 hétnél tovább fennálló panaszok, visszatérő tünetek vagy szövődmény gyanúja esetén merülhet fel.

A kezelés az ok, a tünetek súlyossága és az egyéni állapot alapján történik. Vírusos eredetű esetekben rendszerint a tünetek enyhítése a cél. Bakteriális fertőzés gyanúja esetén az orvos mérlegeli, szükség van-e további kezelésre, például antibiotikumra.

A felső fogak fájdalma tehát nem mindig fogászati eredetű, de ezt nem lehet pusztán a tünetek alapján biztosan eldönteni. Ha a panasz tartós, erős vagy bizonytalan eredetű, a fogorvosi vizsgálat segíthet kizárni a fogászati okokat, és kijelölni a következő, megfelelő ellátási lépést.