Eritroplákia a szájban: mikor jelez bajt a vörös folt?

A szájban gyakoriak az apró sérülések, afták és gyulladt területek, amelyek általában rövid idő alatt gyógyulnak. Egy tartósan megmaradó vörös foltot azonban érdemes komolyan venni. Az eritroplákia a szájnyálkahártya olyan vörös elváltozása, amelyet más ismert ok nem magyaráz, és amely fokozott kockázatot jelezhet a rákmegelőző állapotok vagy a szájüregi daganat szempontjából.

Milyen lehet az eritroplákia?

Az eritroplákia általában élénkvörös, jól körülhatárolható, esetenként bársonyos felszínű terület a szájnyálkahártyán. Nem törölhető le, és érintésre könnyebben vérezhet. Gyakran nem fáj, ezért előfordulhat, hogy csak fogorvosi vizsgálat vagy önellenőrzés során tűnik fel.

Az eritroplákia klinikai, kizárásos megnevezés: csak akkor használható, ha a vörös folt hátterében nem igazolható más, ismert betegség vagy sérülés. Hasonló elváltozást okozhat például gombás fertőzés, földrajzi nyelv vagy tartós mechanikai irritáció is.

A fehér foltot leukoplákiának, a vörös és fehér területeket egyaránt tartalmazó elváltozást eritroleukoplákiának nevezik. Ezek közül különösen a vörös vagy kevert elváltozások igényelnek alapos kivizsgálást, mert szövettani vizsgálatuk során gyakrabban találnak rákmegelőző sejtelváltozást vagy rosszindulatú folyamatot.

Kiknél nagyobb a kockázat?

Az eritroplákia bárkinél kialakulhat, de az életkor előrehaladtával gyakoribbá válik. A szájüregi daganatok és rákmegelőző elváltozások ismert kockázati tényezői közé tartozik a dohányzás és a jelentős alkoholfogyasztás. A két tényező együtt különösen kedvezőtlen lehet.

A tartósan irritáló tényezőket, például egy letört fog éles szélét vagy rosszul illeszkedő fogpótlást is érdemes fogorvossal ellenőriztetni. Ezek önmagukban nem bizonyítják az eritroplákia okát, de sérülést vagy gyulladást tarthatnak fenn, és megnehezíthetik az elváltozás megítélését.

Mire figyeljünk önellenőrzéskor?

Havonta egyszer, jó megvilágításban érdemes átnézni a szájüreget. Külön figyelmet érdemel a nyelv oldalsó és alsó felszíne, a szájfenék, az íny és a lágyszájpad.

Fogorvosi vizsgálatot indokolhat minden olyan vörös, fehér vagy kevert folt, seb vagy duzzanat, amely két-három hét alatt sem múlik el. Nem érdemes megvárni, amíg fájdalom jelentkezik, mert egyes elváltozások kezdetben panaszmentesek.

Hogyan tisztázható az ok?

A fogorvos vagy szájsebész megvizsgálja az elváltozást és a szájüreg többi részét. Ha a terület gyanús, szövettani mintavételre, vagyis biopsziára lehet szükség. Ez segít megállapítani, hogy gyulladásról, más jóindulatú elváltozásról, rákmegelőző sejtelváltozásról vagy rosszindulatú folyamatról van-e szó.

Az eritroplákia vörös színét gyakran a nyálkahártya elvékonyodása és az alatta lévő erek erősebb láthatósága adja. A vörös szín önmagában nem jelent diagnózist, de indokolhatja a kivizsgálást.

Kezelés és kontroll

A további ellátást a szövettani eredmény, az elváltozás helye, kiterjedése és az egyéni körülmények alapján tervezik meg. Súlyos diszplázia vagy daganat esetén műtéti eltávolításra lehet szükség. Egyes esetekben lézeres kezelés is szóba jöhet, de ennek alkalmasságát a kezelőorvos dönti el.

A kezelés után rendszeres kontrollra lehet szükség. A dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás kerülése csökkentheti a további szájüregi elváltozások kockázatát, de nem helyettesíti az ellenőrzéseket.

Az autofluoreszcenciás vizsgálatok és más újabb diagnosztikai módszerek kiegészíthetik a vizsgálatot, de gyanús elváltozás esetén a szövettani vizsgálat szerepe továbbra is meghatározó.

A tartósan fennálló vörös, fehér vagy kevert szájüregi foltot érdemes mielőbb megmutatni fogorvosnak vagy szájsebésznek. A biztos okot vizsgálat alapján lehet tisztázni.