Hogyan hat a táplálkozás fogaink egészségére?

A mindennapi étkezési szokások befolyásolhatják a fogszuvasodás és a fogzománc-erózió kockázatát. A rendszeres fogmosás, a fogközök tisztítása és a fogorvosi ellenőrzés továbbra is alapvető, de az is számít, milyen gyakran és mit eszünk, iszunk.

Cukor, keményítő és savak

A fogszuvasodás kialakulásában szerepet játszanak a szájüregben élő baktériumok, köztük például a Streptococcus mutans. Ezek a baktériumok a cukrokat és más erjedő szénhidrátokat savakká alakítják. A savas közeg idővel ásványi anyagokat vonhat ki a fogzománcból. Ez a demineralizáció, amely a fogszuvasodás korai folyamata lehet.

A keményítőtartalmú ételek, például a keksz, a chips vagy egyes péksütemények sem közömbösek ebből a szempontból. A nyál amiláz nevű enzime már a szájban megkezdi a keményítő bontását, így annak bomlástermékei a baktériumok számára is felhasználhatók.

A savak közvetlenül is károsíthatják a zománcot. A gyakran fogyasztott savas italok és ételek, például a szénsavas üdítők, a gyümölcslevek, a citrusfélék vagy az ecetes készítmények fogzománc-erózióhoz vezethetnek. Ilyenkor nem a baktériumok által termelt sav, hanem maga az étel vagy ital sava oldja a zománcot. Ennek következménye lehet fogérzékenység vagy a fogfelszín megváltozása.

Étkezési szokások, amelyek csökkenthetik a kockázatot

A cukros vagy keményítőtartalmú ételeket általában célszerűbb főétkezés részeként fogyasztani, mint sokszor, kis adagokban nassolni. Étkezéskor fokozódik a nyáltermelés, ami segít semlegesíteni a savakat és eltávolítani az ételmaradékokat. A fogak szempontjából különösen a cukorfogyasztás gyakorisága számít, mert minden cukros étel vagy ital után savasabbá válhat a szájüreg.

A ragadós édességek, például a karamella vagy a gumicukor, valamint az aszalt gyümölcsök hosszabb ideig tapadhatnak a fogfelszínhez. Emiatt érdemes ritkábban fogyasztani őket, majd vizet inni és gondosan megtisztítani a fogakat.

A víz jó választás étkezések között és után is. Segíthet kiöblíteni a szájüregből az ételmaradékokat, és nem tartalmaz cukrot vagy savakat.

Fogbarát étrend a gyakorlatban

A kiegyensúlyozott étrend a szájegészséget is támogatja.

• Kalcium és foszfor: A tej, a sajt, a natúr joghurt és más tejtermékek kalcium- és foszforforrások. Érdemes a cukrozatlan változatokat előnyben részesíteni.

• Rostban gazdag zöldségek és gyümölcsök: A nyers zöldségek és gyümölcsök rágása fokozhatja a nyáltermelést. Nem helyettesítik a fogmosást, de a változatos étrend részeként hasznosak lehetnek. A gyümölcsök természetes cukor- és savtartalma miatt ezekből is jobb inkább étkezés részeként fogyasztani.

• Fehérjeforrások: A sovány húsok, a hal, a tojás és a hüvelyesek többek között foszfort is tartalmaznak.

• Nassolnivalók: Két étkezés között jó választás lehet a natúr joghurt, a sajt, a nyers zöldség vagy a dióféle, ha annak fogyasztása biztonságos.

A cukormentes, xilitet tartalmazó rágógumi serkentheti a nyáltermelést. Ez étkezés után hasznos lehet, de nem helyettesíti a fluoridos fogkrémmel végzett fogmosást vagy a fogközök tisztítását.

Mikor érdemes fogorvoshoz fordulni?

A tudatos táplálkozás segíthet a megelőzésben, de nem oldja meg a már kialakult fogászati problémákat. Fogfájás, tartós fogérzékenység, ínyvérzés vagy más szokatlan szájüregi elváltozás esetén érdemes mielőbb fogorvosi vizsgálatot kérni.

Az arc, a száj vagy a nyak gyorsan fokozódó duzzanata, különösen ha légzési, nyelési vagy beszédnehézséggel jár, sürgős ellátást igényelhet. Ugyancsak azonnali segítségre lehet szükség el nem álló erős szájüregi vérzés vagy súlyos arc- és állkapocssérülés esetén.

A fogorvosi kontroll és a professzionális fogtisztítás szükségességét, valamint gyakoriságát az egyéni kockázatok és a szájüreg állapota alapján érdemes meghatározni.

A tudományos háttér

A fogfelszínen kialakuló lepedék, más néven bakteriális biofilm, fontos szerepet játszik a fogszuvasodásban. Ha a szájüreg pH-értéke gyakran savas tartományba kerül, a zománcból ásványi anyagok oldódhatnak ki. A fogzománc kritikus pH-értékét gyakran körülbelül 5,5-ben adják meg, de ez az érték több tényezőtől is függhet.

A nyál pufferkapacitása és ásványianyag-tartalma hozzájárulhat ahhoz, hogy a korai zománcelváltozások részben visszaépüljenek. A gyakori cukorfogyasztás azonban felboríthatja a demineralizáció és a remineralizáció közötti egyensúlyt.

A fogszuvasodás világszerte gyakori krónikus betegség. A WHO ajánlása szerint a szabad cukrok bevitelét a teljes energiabevitel 10%-a alatt, lehetőleg 5% alatt érdemes tartani. A szabad cukrok közé a hozzáadott cukrok mellett például a méz, a szirupok és a gyümölcslevek cukrai is tartoznak. Egy napi 2000 kilokalóriás étrendben az 5% nagyjából 25 gramm cukornak felel meg.

Tápanyagok és egyéb lehetőségek

A D-vitamin a kalcium felszívódásában és a szervezet kalciumháztartásában vesz részt. A C-vitamin a kollagénképződéshez szükséges, ezért szerepe van az íny és a fogágy kötőszöveteinek állapotában is. Súlyos hiánya ínyvérzéssel is együtt járhat.

A gyümölcsökben és zöldségekben található polifenolok és flavonoidok szerepét az íny gyulladásos folyamataiban kutatják, de ezek nem helyettesítik a megfelelő szájhigiéniát vagy a fogorvosi ellátást.

A fluorid fogszuvasodást megelőző hatása elsősorban helyi alkalmazáskor, például fluoridos fogkrém használatakor érvényesül. Segítheti a zománc remineralizációját és ellenállóbbá teheti azt a savas hatásokkal szemben. A táplálékkal bevitt fluorid nem helyettesíti a napi szájápolást.

A probiotikumok szájüregi alkalmazását is vizsgálják, de jelenleg nem tekinthetők a fogszuvasodás vagy az ínybetegségek megelőzésének alapvető, önálló módszerének.

A táplálkozás a rendszeres szájápolás és a fogorvosi ellenőrzés fontos kiegészítője. A cukros és savas ételek, italok fogyasztásának ritkítása, a víz választása és a változatos étrend segíthet a fogak és az íny egészségének hosszú távú megőrzésében.