Szájüregi gyulladások: afta, herpesz és szájpenész

A szájüregben megjelenő fájdalmas sebek és gyulladások megnehezíthetik az evést, az ivást és a beszédet. Az afta, az ajakherpesz és a szájpenész tünetei részben hasonlíthatnak egymásra, de okuk és kezelésük eltérő lehet. A sztomatitisz a szájnyálkahártya gyulladásának gyűjtőneve, nem egyetlen betegség.

Az enyhébb panaszok gyakran átmenetileg otthon is enyhíthetők, de a tartós, visszatérő vagy súlyos tünetek kivizsgálást igényelnek.

A leggyakoribb elváltozások

Herpesz: fertőző vírusos elváltozás

Az ajakherpeszt leggyakrabban a herpes simplex vírus 1-es típusa, a HSV–1 okozza. A vírus fertőzött nyállal vagy a hólyagokkal való közvetlen érintkezéssel terjedhet. A fertőzés után a szervezetben maradhat, és később ismét aktiválódhat. A visszatérő herpesz gyakran az ajkakon jelenik meg, de a szájüregben is okozhat elváltozást, például a tapadt ínyen vagy a kemény szájpadláson.

A korai, bizsergéssel vagy feszüléssel járó szakaszban alkalmazott helyi antivirális készítmények egyes esetekben rövidíthetik a tünetek időtartamát. Fájdalom vagy láz esetén szóba jöhet fájdalomcsillapítás, de a megfelelő készítmény kiválasztásában gyógyszerész vagy orvos tud segíteni.

A hólyagok érintése után mindig érdemes kezet mosni. Aktív herpesz esetén kerülje a közös pohár, evőeszköz, ajakápoló vagy törölköző használatát, és ne érintse meg a szemét kézmosás nélkül.

Afta: fájdalmas, nem fertőző szájseb

Az afta kerek vagy ovális, fájdalmas fekély a szájnyálkahártyán. Nem fertőző. Gyakran az ajkak vagy az orca belső felszínén, a nyelven vagy a szájfenék területén jelenik meg.

Kialakulásának pontos oka sok esetben nem állapítható meg. Szerepet játszhatnak apró sérülések, stressz, hormonális változások, egyes ételek vagy fogkrém-összetevők. Visszatérő afták esetén bizonyos hiányállapotok vagy általános betegségek is felmerülhetnek, de ezek nem állapíthatók meg pusztán a szájsebek alapján.

A kellemetlenség csökkentésében segíthet a csípős, savas vagy erősen fűszerezett ételek kerülése, valamint a helyi fájdalomcsillapító vagy védőréteget képző szájápoló készítmény. Egyeseknél az SLS-mentes fogkrém használata is kedvező lehet, különösen, ha az afták rendszeresen kiújulnak.

Ha az afták nagyok, gyakoriak, vagy a fájdalom jelentős, fogorvos vagy orvos helyi gyulladáscsökkentő kezelést is javasolhat.

Szájpenész és protézishez kapcsolódó gyulladás

A szájpenész, más néven szájüregi kandidózis, a Candida élesztőgomba elszaporodásával járó állapot. A Candida kis mennyiségben a szájüreg természetes mikrobiomjának része lehet, de bizonyos körülmények között túlszaporodhat.

Erre hajlamosíthat a nem megfelelően tisztított vagy rosszul illeszkedő kivehető fogpótlás, egyes gyógyszerek használata, a cukorbetegség vagy az immunrendszer gyengülése. A tünet lehet lemosható, fehéres lepedék, illetve vörös, érzékeny vagy égő nyálkahártya. Protézist viselőknél a gyulladás gyakran a fogpótlás alatt alakul ki.

A gondos száj- és protézishigiénia fontos része a megelőzésnek és a kezelésnek. A fogpótlást rendszeresen, a fogorvos vagy a gyártó útmutatása szerint kell tisztítani, és általában célszerű éjszakára kivenni. Ha a fogpótlás nyom, mozog vagy sérti a nyálkahártyát, fogorvosi ellenőrzésre van szükség.

Igazolt kandidózis esetén gombaellenes gyógyszeres kezelés válhat szükségessé. Ennek formáját és időtartamát az érintett állapota alapján orvos vagy fogorvos határozza meg.

Mikor indokolt fogorvoshoz vagy orvoshoz fordulni?

Kérjen mielőbbi vizsgálatot, ha:

• a szájseb két héten belül nem gyógyul;
• a sebek gyakran vagy nagy számban térnek vissza;
• a fájdalom miatt az evés vagy ivás nehézzé válik;
• láz, nyelési nehézség vagy nyaki nyirokcsomó-duzzanat társul a panaszokhoz;
• az elváltozás vérzik, kemény tapintatú, megvastagodott szélű vagy szokatlanul változik;
• felmerül, hogy a tünetek gyógyszerhez vagy más betegséghez kapcsolódhatnak.

Azonnali sürgősségi ellátás szükséges, ha a száj-, arc- vagy nyaki duzzanat a légzést vagy a nyelést nehezíti, illetve ha erős, el nem álló vérzés jelentkezik.

Hogyan történik a kivizsgálás?

A fogorvos az elváltozás helye, megjelenése, időtartama és az előzmények alapján gyakran el tudja dönteni, milyen irányban érdemes tovább vizsgálódni. Az afta és a herpesz elkülönítésében például az is segíthet, hogy a seb a szájüreg mely részén helyezkedik el.

Ha a tünetek szokatlanok, nem javulnak, vagy gyakran visszatérnek, további vizsgálatokra is szükség lehet. Ilyen lehet például mikrobiológiai vizsgálat gombás fertőzés gyanújánál, illetve szükség esetén szövettani mintavétel. Ez nem jelent automatikusan súlyos betegséget, de segíthet a pontos ok tisztázásában.

A kezelés mindig az októl függ

A herpesz, az afta és a kandidózis eltérő kezelést igényelhet. Visszatérő vagy súlyos herpeszes fertőzésnél antivirális gyógyszer, kiterjedt vagy gyakori aftáknál helyi gyulladáscsökkentő készítmény, kandidózisnál pedig gombaellenes kezelés jöhet szóba.

A klórhexidint tartalmazó szájöblítők csökkenthetik a lepedékképződést, de önmagukban nem kezelik a gombás fertőzést. Hosszabb használatuk ízérzékelési zavart vagy fogelszíneződést okozhat, ezért alkalmazásukról érdemes szakemberrel egyeztetni.

A szájsebek legtöbbször nem utalnak súlyos problémára, de a tünetek tartóssága, ismétlődése vagy erőssége számít. A pontos diagnózis segít abban, hogy ne csak a fájdalom enyhüljön, hanem a kiváltó ok is megfelelő ellátást kapjon.